Az államfő egyfajta "biztosítási kötvényként" kezeli azt a lehetőséget arra az esetre, ha a szociáldemokrata többség újabb kísérletet tenne a büntetőjog szigorának enyhítésére, vagy támadást intézne az igazságszolgáltatás kulcsintézményei ellen - írta a jobboldali lap.
"Miután a tüntetések elérték céljukat, és sikerült meggátolniuk a hivatali visszaélés, illetve az érdekellentét büntethetőségének korlátozását, a népszavazás kiírása nem lenne több egy levegőbe leadott lövésnél" - vélekedett a Hotnews.ro cikkírója.
Másfelől, miután a népszavazás tét nélkül maradt és a pártok sem támogatják, könnyen előfordulhat, hogy a részvétel nem haladná meg a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Iohannis január 24-én küldött levelet a parlamentnek, amelyben jelezte: népszavazást kezdeményez a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről. Az elnök előzőleg éles vitába keveredett a decemberi választásokon győztes szociálliberális kormánytöbbséggel a kabinet által előkészített közkegyelmi tervezet és a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítése ügyében. Iohannis azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól.
A népszavazási kezdeményezés nem tántorította el a kormányt attól, hogy sürgősségi rendelettel módosítsa a büntető törvénykönyvet, a jogszabályt az országos tiltakozási hullám, a több százezres tüntetések hatására később mégis visszavonták.
Az államfő február 13-án megkapta a parlament támogatását is a népszavazás kiírásához, de az eltelt több mint két hétben nem hozta már szóba a referendum kérdését.